Válságkezelés és reformpolitika témakörében tartottak vitaülést április 21-én az SZTE Gazdaságtudományi Karon. A GTK Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézete, valamint az MTA Szegedi Területi Bizottságának Gazdaságtudományi Szakbizottsága által szervezett „Közgázos Vitaülések”-en havonta egy neves szakember tart vitaindító előadást, majd a meghívott oktatók és közgazdászok vitatják meg az adott problémakört. Az vendégelőadó ezúttal Belyó Pál, az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató Intézet főigazgatója volt.
A szakember előadásában elmondta, a gazdasági válságnak hoszszan tartó hatásai lesznek Magyarországra; habár a világ fejlettebb gazdaságai másfél év múlva rendbe jöhetnek, hazánkban nehéz, hosszú út lesz felépíteni a gazdaságot. Magyarországon nem a gazdasági, hanem a társadalmi válság az igazi gond, a politikai, társadalmi viszonyok korlátozzák a gazdaságpolitikát, így először ezek megoldása lenne szükséges.
Mint mondta, a gazdaságkutatói előrejelzések szerint a 6 helyett elképzelhető 4-5 százalékos gazdasági visszaesés is, az ipari termelés várhatóan 15 százalékkal, a háztartások fogyasztása pedig 5 százalékkal csökken.
A Bajnai-kormány programjával kapcsolatban elmondta, a családok, munkahelyek védelme valóban nagyon fontos lenne, azonban kevés eszközt lát erre. Az egyensúlyteremtést megoldhatónak látja, habár nagy ára van. Véleménye szerint ez a program nem szólhat és nem is szól a gazdasági növekedés újraindításáról. A legfontosabbnak a bizalom helyreállítását, a nemzeti együttműködést tartja. A kedvezményes, 18 százalékos kulcs ellenére az általános forgalmi adó változása az alacsonyabb keresetűeket fogja negatívan érinteni. Mint elmondta, az ECOSTAT szimulációs számításai szerint az adóátrendezések végső soron a jól kereső közalkalmazottak anyagi helyzetére hatnak majd legkevésbé negatívan, és az alacsony jövedelmű közalkalmazottak helyzetét rontják majd leginkább. A kormány kiigazító lépései a kezdeti ellenállás után végül megértésre találnak majd a lakosság körében szerinte.
Az előadást követő vitán Belyó Pál elmondta, a magyar válságkezelés érdekessége, hogy mivel itt nincs rá pénz, a források átrendezéséről lehet csak szó. Szóba került továbbá, hogy az ország egyik legnagyobb problémájával, a gazdasági szétszakítottsággal nem foglalkozik a gazdaságpolitika. A politikai elit marad a fejlett részek „piszkálgatásánál”, miközben az elmaradottabb részeken másfajta megoldásokra lenne szükség. A jelenlévő szakemberek egyöntetűen a társadalmi konszenzus megteremtését tartották a legfontosabbnak, mivel anélkül nem lehet véghezvinni semmilyen programot.
A „Közgázos Vitaülések” következő vendégeként május közepén Inzelt Annamária egyetemi tanár, a Pénzügykutató igazgatója fog előadást tartani a magyar innovációpolitikáról.
Keresztes Judit