A féltékenységről tartott lebilincselő előadást Haraszti László, a kistarcsai Flór Ferenc Kórház főorvosa az SZTE ÁOK Elme Mater című programsorozatának legutóbbi rendezvényén.
A féltékenység alapvető érzés – amely az állatvilágban is megfigyelhető –, alig van olyan, aki nem éli át valamikor. Ahogy Szent Ágoston fogalmazott, aki nem féltékeny, az nem is szeret igazán. Ennek ellenére viszonylag kevés tudományos publikáció foglalkozik a témával – közölte a szakember.
Maga a féltékenység kifejezés Kazinczy Ferenc mestermunkája 1742-ből. Az érzéssel minden kultúrában – még a többnejű vagy többférjű társadalmakban is – találkozhatunk, ám eltérőek a megjelenését szabályozó normák. A sarkkörön túl élő csuktoknál megfigyelték, hogy a törzs fennmaradása fontosabb, mint a hűség, így ha egy asszony hosszú ideig nem esett teherbe, férje megengedte, hogy mással is szexuális életet éljen.
Kultúrkörünkben a 19. század második feléig csak a férfi lehetett féltékeny. Az urbanizáció, a nők munkába állása és a feminista mozgalmak azonban megváltoztatták ezt a helyzetet, és új szabályokat hoztak a társas kapcsolatokban. A féltékenység azonban nem tűnt el, ezt bizonyítja, hogy a gyilkosságok 20 százalékát emiatt követik el, s ami első hallásra talán furcsán hangzik: ilyenkor öt esetből négyben nem a harmadik fél, hanem a partner az áldozat.
F. J.