A Magyar Tudomány Ünnepe

A SZAB Föld- és Környezettudományi Szakbizottság programja

Mottó: Határtalan tudomány

Időpont: 2018. november 8. 14. óra

Helyszín: SZTE TTIK Jakucs terem (Egyetem u. 2. I. emelet)

Tudományos előadások


Szanyi János: Kihívások a nagyhőmérsékletű geotermikus energia hasznosításában


A mély geotermikus energia hasznosításának növekedési üteme elmarad a többi megújuló energia növekedési ütemétől. Ennek elsődleges oka a földtani kockázat. Ezt felismerve az Európai Unió több kutatási pályázatot hirdetett, egyrészt a kockázatok csökkentése másrészt a fúrási költségek minimalizálása céljából. A pályáztok félidőhöz érkeztek, összefoglaljuk a jelenlegi kutatási eredményeket, gyakorlati tapasztalatokat. Szó lesz az ércbányászat és a termálvíz termelés összekapcsolásáról, réteg stimulálási eljárásokról, lézeres kútfúrási lehetőségekről.

Dr. Szanyi János PhD, tudományos főmunkatárs, SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék


Dr. Szalma Elemér: "Geológiai, geofizikai és hidrogeológiai háttéradatok használata a hidrobotanikai kutatásban (avagy honnan tudjuk, hogy Endrey Elemér 1900-ban nem mondott igazat, mikor Hódmezővásárhelyen megtalálta az Aldrovanda vesiculosát?)”


A geológiai, geofizikai és hirdogeológiai vizsgálati adatok tették lehetővé a vízinövény populációk új (nem csak élet-és növekedésforma szerinti) funkcionális csoportba való besorolását. Ennek segítségével olyan kérdések megválaszolására is lehetőség nyílt, miszerint miért szikes a Fertő-tó, miközben közvetlen mellette láp (Hanság) található? Vagy több tízezer év múlva hol lesznek a Kárpát-medencében kékperjés láprétek? Mi volt az eredeti funkciója a Kunhalmoknak? Vagy ami a címben is szerepelt, Endrey Elemér 1900-ban hogyan huncutkodott? Előadásunkban ennek a kutatásnak jelen történetét mutatjuk be.

Dr. Szalma Elemér, PhD, főiskolai docens, SZTE JGYPK Alkalmazott Természettudományi Intézet Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék

Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Sipos György: Ökológiai, árvízvédelmi és társadalmi szempontú komplex ártér-értékelés lehetőségei a Duna vízgyűjtőjén (Danube Floodplain)


A Duna egykori és jelenlegi árterületeinek jelentős része mára degradálódott vagy eltűnt a mezőgazdasági területek, a települések és az infrastrukturális elemek fokozódó térbeli kiterjedése és a nem megfelelő ártérhasználat következtében. Az árterületek ilyen átalakulása miatt egyre fontossá válik az árterek ökológiai, morfológiai és hidrológiai állapotának értékelése és többcélú ártér rehabilitációs beavatkozások megvalósítása. A Danube Floodplain c. projekt keretében létrejött nemzetközi együttműködés egyik célja (melynek tagja a Szegedi Tudományegyetem is) éppen ezért a Duna vízgyűjtőjének jelentős részére kiterjedő komplex ártér-értékelés, amely megalapozza a Duna árvízi kockázat kezelésének és vízgyűjtő gazdálkodási gyakorlatának nemzetközi és integrált fejlesztését pl. az ártér megőrzési és helyreállítási lehetőségek kidolgozásával, ami végső soron hozzájárul az árvíz kockázat mérsékléséhez is.

A fenti célok megvalósítását szolgálja egyrészt egy egységes térinformatikai rendszer fejlesztése a Duna vízgyűjtőjére, mely integrálja az elérhető távérzékelési adatokat, a korábban elkészült vízgyűjtő léptékű adatbázisokat és az egyes országok releváns nemzeti adatait. A kutatás további célja jövőbeli ártér helyreállítási beavatkozások tervezését segítő egységes szemléletű és integrált értékelési/osztályozási módszerek kidolgozása, melynek alapját a Duna vízgyűjtőjét egységesen kezelő, átfogó GIS rendszer megteremti meg. A több szempontú, több léptékű elemzés lehetséges módszere az ártér értékelési mátrix (Floodplain Evaluation Matrix (FEM) fejlesztése a Duna vízgyűjtőre, mely integrálja az egyes folyószakaszok legfontosabb hidrológia/hidraulikai, ökológiai és szocio-ökonómiai paramétereit, így lehetővé teszi a folyószakaszok összehasonlítását. és a beavatkozások megvalósítására alkalmas szakaszok lehatárolását.

A szerzők: dr. Blanka Viktória PhD, tudományos munkatárs, Prof. Dr. Mezősi Gábor DSc, egyetemi tanár, Dr. Sipos György PhD, egyetemi docens, SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék


Friss Hírek

A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete (MTA KRTK RKI) 2018. december 6-án, Békéscsabán rendezi meg a VI. Alföld Konferenciát "Újrakezdők a periférián – Leszakadás, válság és helyi válaszok az Alföldön és azon túl" címmel.


A konferenciára még előadóként is lehet jelentkezni szeptember 30-ig a nagyg@rkk.hu e-mail címen. A jelentkezési lap letölthető ITT.


A konferencia programtervezete, és további információk ITT találhatók.

Friss hírek