Napjaink városai újabb és újabb kihívásokkal néznek szembe a városi népesség növekedése, a migrációs folyamatok, a folyamatosan változó gazdasági trendek vagy épp a klímaváltozás miatt. Ez jelentős terheket ró a város ellátását biztosító szolgáltatószektorra, például az infrastruktúrára vagy a közigazgatásra. Emiatt a települések fejlesztése, az egyes alrendszerek hatékonyabbá tétele mindinkább fontossá válik. Ezen kihívásokra adhat választ a technológia széleskörű alkalmazása a városfejlesztésben.
Mitől okos város az okos város?
A hazai és nemzetközi szakirodalomban egyaránt viták tárgyát képezi, miként is definiálható az okos város (avagy smart city). A megannyi figyelembe vehető tényező, mint a vizsgált alrendszerek sokasága (pl. közlekedés, energiagazdálkodás, kormányzás, gazdaság, életkörülmények stb., lásd 1. ábra), a különböző tudományágak (pl. informatika, földrajz) eltérő megközelítései mind determinálják miképp határozható meg az okos város fogalma.
A smart city fogalmára, a különféle elnevezésekre jelenleg általánosan elfogadott meghatározás nincs, azonban az közös, hogy egyaránt az infokommunikációs megoldások (röviden IKT) alkalmazására építenek (SALLAI, 2018). Ez alapján az okos városra az alábbiak jellemzőek:
1. A technológia alkalmazása beivódott a mindennapi életbe.
2. A város által nyújtott szolgáltatások összekapcsoltak.
3. Hatékony az erőforrás felhasználás, energiahatékonyságra törekszik.
4. A folyamatos adatgyűjtés –és feldolgozás által valós időben képes a felmerülő problémák megoldására.
5. Az okos város vezetése épít a lakosok észrevételeire és bevonja őket.
6. Az adatok, információk áramlásának köszönhetően a pénzügyi források hatékonyabban menedzselhetők, így a városok több pénzt spórolhatnak.
1. ábra: Okos város alrendszerek.
Forrás: Sallai Gyula, Okos város – okos közigazgatás technológiák konferencia előadás
Okos város alkalmazások
Elsőként érdemes leszögezni, hogy nem létezik két egyforma okosváros-fejlesztés. Az egyes városok másra és másra specializálódnak lakosságszámuk, rendelkezésre álló források mennyisége, valamint a helyben meglévő vállalatok megléténék megfelelően. A következőkben néhány nemzetközi példa kerül bemutatásra:
1. Spanyolország (Sant Cugat), Okos utca
Az önkormányzat kijelölt egy területet a városban, ahol demonstráció céljából egy sor innovatív okos megoldást telepítettek. Többek között emberi jelenlétre reagáló közvilágítás, irányított parkolórendszer, a levegő nedvességtartalma függvényében működő öntözőrendszer, világító szenzorokkal ellátott gyalogátkelő kapott itt helyet. Egy év próbaidőt követően, a világítási rendszert a város teljes területén kiépítették, összesen 30%-kal csökkentve a városi közvilágítás költségeit.
2. ábra: Az Okos utca Sant Cugatban.
Forrás: Lechner Tudásközpont, Okos város példatár
2. Szerbia „eperfa”
A szerb Strawberry tree társaság találta fel a jövő okos városainak új köztéri elemét az úgynevezett „eperfát”, amely egy köztéren lévő Wi-Fi hotspot, mobiltöltő állomás, buszmegálló és találkozóhely is egyben. Ma már 25 városban található meg.
3. ábra: Az „eperfa”.
Forrás: senergy.rs
3. BLIIVE Időbank
A Bliive egy olyan szabadidő-megosztó közösségi hálózat, ahol az emberek idejüket, tudásukat ajánlják fel különböző, mások által felkínált tudásért. Ez az online szolgáltatás nagy segítség lehet főleg a fiatal tőkehiányos vagy hátrányos helyzetű városlakók számára, hiszen pénzköltés nélkül juthatnak akár a tovább lépésükhöz szükséges tudáshoz, illetve nem a vagyoni helyzetük határozza meg, mivel tölthetik el szabadidejüket.
4. SMART WORK@IJBURG (TÁVMUNKAKÖZPONT)
Minden nap több kilométeres dugó blokkolja IJburg szigetére a be- és kijutást a munkavállalással járó ingázások következtében. A munkavállalók életének megkönnyítése érdekében ezért Amsterdam Smart City távmunkát célzó egyik pilot projektje itt valósul meg. A projekt lényege egy olyan központ létrehozása, amely az emberek távmunka lehetőségeit bővítené. A központ rendelkezni fog távjelenlét rendszerrel, amely kiváló minőségű videókonferenciák lebonyolítását teszi majd lehetővé, valamint dolgoznak egy pénzügyi rendszeren, mely az emberek fizetéseit menedzselné. A központ fizikai megvalósulásáig a szervezet kampányokkal hívja fel a városlakók figyelmét a rugalmas munkaidő lehetőségére, a lakóhelyükhöz közelebb eső munkavégzési helyekre.
Összegzés
Ahogy ez a négy példa is megmutatja, az okos városfejlesztések igen sokrétűek lehetnek. A döntéshozókon, településfejlesztőkön és a felhasználókon múlik, hogyan s miképpen hasznosulhat a technológia a városi élet során. Úgy vélem kiemelkedően fontos az, hogy a városlakók rendelkezzenek a szükséges tudással, az IKT adta lehetőségek kihasználása végett, máskülönben nem érhető el az okos város koncepció fő célja: a jobb életminőség.
Források
SALLAI GY. ET. AL. 2018: A Smart City megoldások technológiai háttere és fenntartható komplex modellje. Magyar Tudomány, 179 : 9 pp. 1304-1314.
SALLAI GY. 2018: Az okos város koncepció és az internet következő generációja. Okos város – okos közigazgatás technológiák konferencia előadás, Budapest.
Lechner Tudásközpont okosváros példatár. http://okosvaros.lechnerkozpont.hu
Az „eperfa” jellemzői. senergy.rs
Szerző: Szalai Ádám PhD hallgató
Kérdések
Vajon világszerte mely 10 várost tekintik a legokosabbnak?
Van-e a top 50 okos város között kelet-európai?
A válaszokat 2018. november 23-án pénteken 16:00 óráig kérjük megküldeni a geo@geo.u-szeged.hu email címre!
Kérjük, ha a helyes megfejtést csatolmányban küldöd, a file-t nevezd el a saját nevedre, és az email-ben tüntesd fel az elérhetőséged!