FÖLDRAJZ-FÖLDTUDOMÁNYI EGYETEMI ELŐKÉSZÍTŐ
A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézete ingyenes egyetemi előkészítő tanfolyamot indít a földrajz, földtudományi és környezetmérnök BSc szakok, valamint az osztatlan földrajztanár szak iránt érdeklődők számára. Az előkészítő célja, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek az egyetemi képzésekbe, kiegészítsék a középiskolában szerzett földrajzi és földtudományi ismereteiket, tanácsokat kapjanak az érettségire való felkészüléshez, és tudomást szerezzenek a szakokhoz kapcsolódó elhelyezkedési lehetőségekről.
Soha nem látott vízhiány – Magyarország vízkészletei történelmi mélyponton
A 2026-os év első kilenc hónapjának mérései azt mutatják, hogy tovább csökkent a talajokban tárolt víz mennyisége, miközben a magyarországi folyók számos szelvényében új kisvízi rekordok születtek. A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének kutatói országos talajnedvességi adatsorokat és vízállás adatokat elemeztek, térképekkel, modellekkel és korszerű terepi eszközökkel követve a vízhiány alakulását. Emellett a vízmegtartást szolgáló beavatkozások előkészítésén dolgoznak. A 2026-os aszály egyik legfontosabb tanulsága, hogy a korábban kevésbé veszélyeztetett térségekben is rendkívüli ütemben esik vissza a talajnedvesség formájában tárolt vízkészlet, és a kisvízi rekordok megdőlése immár nem csupán egy-egy vízgyűjtőre korlátozódik, hanem országos léptékű vízgazdálkodási problémává vált.
Döbbenetes a táj változása Közép-Ázsia magashegységeiben: a kirgiz nagykövet jelenlétében mutatták be a szegedi kutatók a 120 évvel ezelőtti Prinz-expedíció nyomán végzett terepi kutatásaik első eredményeit
Eltűnő gleccserek, visszahúzódó jégsapkák, átalakuló folyóvölgyek és csökkenő vízszintű tavak rajzolódtak ki azokból az összehasonlító vizsgálatokból, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói végeztek a Tien-san hegységben. A több mint száz évvel ezelőtt az Almásy György (1900, 1906) és Dr. Prinz Gyula (1906, 1909) expedícióinak helyszíneire visszatérő kutatócsoport eredményeit a Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztályának előadóülésén mutatták be népes, mintegy 150 fős közönség előtt 2026. október 20-án. Az SZTE nemzetközi hírű professzorának, díszdoktorának családját vele azonos nevű unokája – Dr. Prinz Gyula főorvos – képviselte. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Erlan Abdildajev, Kirgizisztán magyarországi nagykövete, Dorogi Sándor korábbi kirgizisztáni magyar nagykövet, és Dr. Erdős Endre Kirgizisztán tiszteletbeli konzulja is.
Drónnal a nemzetközi élvonalba: SZTE-s hallgatók nyerték a visegrádi országok drónversenyét
Négy ország, tizenhat csapat, több tucat hallgató és két napnyi intenzív gyakorlás után a Szegedi Tudományegyetem csapata állhatott a dobogó legfelső fokára a lengyelországi V4UAV Challenge nemzetközi drónversenyen. A győzelem azonban csak az egyik sikertörténet: az SZTE hallgatói olyan gyakorlati tudást és nemzetközi tapasztalatot szereztek, amely a jövő földrajzi, geoinformatikai és környezetkutatási munkáiban is fontos előnyt jelenthet.
A holdkőzetektől a hétköznapi kihívásokig: Mivel foglalkoznak a szegedi geológusok?
A XV. Tudományfesztiválon a „Geológus a Holdon” standon a holdkőzetek és földi megfelelőik voltak a fókuszban, még R2-D2 is feltűnt a csapatban. Egy laikus számára a kőzet sokszor csak egy unalmas, szürke kavics. Mi történik, amikor a geológusok bekapcsolják a polarizációs mikroszkópot? Milyen rejtett világ, „kódolt üzenet” tárul a szemük elé, amit a laikusok nem látnak?
Lóháton, drónokkal: SZTE-kutatóexpedíció az olvadó gleccserek nyomában
Különleges tudományos eredményekkel és életre szóló tapasztalatokkal tért haza Közép-Ázsiából a Szegedi Tudományegyetem kutatóexpedíciója. Az SZTE oktatóiból és hallgatóiból álló csapat azért járta be a 20. század utolsó földrajzi felfedezőinek egyike, Prinz Gyula nyomában ezt a térséget, hogy feltárja a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatására bekövetkezett környezeti változásokat. Az expedíció eredményeit 2026. október 20-án, 16.00 órakor Szegeden, az Egyetem utca 2. szám alatti épületben (BTK) fogják ismertetni, a Magyar Földrajzi Társaság előadóülésén. A rendezvény nyilvános, a belépés ingyenes.
Kincsek az egyetemen – Magyarország egyik legjelentősebb tudományos kollekciója a Koch Sándor Ásványgyűjtemény
Minden alkalommal lenyűgözi a látogatókat az a látványos tárlat, amelyben közel 1000 ásványfaj több mint 3000 példánya tekinthető meg az SZTE TTIK megújult Földrajz- és Földtudományi Intézetének folyosóin. A ritkaságokkal is büszkélkedő gyűjtemény idén is népszerű volt a Kutatók Éjszakáján.
Óriáscápa fogakkal, óriásszarvas aganccsal is találkozhat, aki az SZTE őslénytani tárlatát meglátogatja
Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének országosan is jelentős és védett őslénytani gyűjteménye segíti az oktatást és a kutatásokban is komoly hasznát veszik. Többek között ahhoz is hozzájárulhat, hogy a tudósok meghatározzák, hogyan változott Földünk éghajlata a múltban. A Kutatók Éjszakáján, mint mindig, most is népszerű volt a tárlat és fogadtak előzetes bejelentkezés alapján iskolai csoportokat is.
Meteorológia specializáció
A Meteorológia specializáció 2016-ban indult. A BSc képzés során a közös földtudományi ismereteken felül a meteorológia tárgyköréhez elengedhetetlen matematikai, fizikai és programozási ismeretek szerepelnek a képzési programban. A specializáció fő tárgyai az időjárási és éghajlattani jelenségeket, azok észlelését, működésük fizikai leírását ismertetik.
