Kiemelt hírek
A Földrajzi és Földtudományi Intézet büszkén adja hírül, hogy Dr. Pál-Molnár Elemér és Dr. Gál Tamás ünnepélyesen átvették az MTA doktora okleveleiket. Az ünnepség 2024. április 23-án zajlott az Országos Széchényi Könyvtárban.
Jelen kötet ennek a Szegeden megszervezett tudományos szakmai egyesületnek a struktúráját, intézményi hátterét, valamint a szerteágazó két évtizedes tevékenységének eredményeit tekinti át a főbb tudományok és gazdasági ágak szerint csoportosítva levéltári dokumentumok, korabeli hírlapi források, statisztikai adatok, a bizottság saját egykori kiadványai és a szakirodalomban megtalálható elszórt adatok, utalások alapján.
Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy meghirdetésre került a Pannónia Ösztöndíj Program. A részletek a hírre kattintva elérhetők.
A Jakucs László Nemzetközi Középiskolai földrajzverseny Magyarország, sőt az egész Kárpát-medence legtöbb középiskolai tanulóját megmozgató földrajzversenye. Februárban 478 csapat 956 középiskolása vett részt az első iskolai fordulón, ahonnan a legjobb 96 tanuló jutott be az április 12-én és 13-án, Szegeden megrendezett döntőbe, ahova a környező országok magyar lakta területeiről és hazánk minden vármegyéjéből érkeztek versenyzők.
A Szegedi Tudományegyetem idén ünnepli a szegedi földrajzos felsőoktatás százéves évfordulóját, melynek központi ünnepi rendezvényére 2024. április 26-án, pénteken kerül sor Szegeden. A szervezők nevében ezúton szeretnénk meghívni minden kedves érdeklődőt a „Földrajztudomány a fenntartható jövőért.” 100 éves a földrajztanár és a geográfus képzés a Szegedi Tudományegyetemen című tudományos konferenciára.
A részvételi szándékot az alábbi regisztrációs linken van lehetőség jelezni.
A konferencia programja IDE KATTINTVA elérhető.
Az FFI és ezáltal az SZTE és Szeged is csatlakozik idén is a nemzetközi GeoNight programsorozathoz. Látogassatok el hozzánk április 12-én (péntek), hiszen számos érdekes programmal várunk mindenkit, akit érdekel a földrajz és a földtudomány! Eseményeink részletei IDE KATTINTVA elérhetők.
A beszélgetés 22:10 perctől kezdődik. Az interjúban Kovács Zoltán akadémikus életpályájáról és szakterületéről, a városi térfolyamatok kutatásáról beszél.
A meteorológiai világnap alkalmából az Energiaügyi Minisztérium ünnepélyes keretek között adta át a Pro Meteorologia Emlékplaketteket azoknak a kiváló szakembereknek, akik jelentős mértékben hozzájárultak a meteorológiai tudomány és gyakorlat fejlődéséhez Magyarországon. Idén a kitüntetettek között van Gál Tamás, az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék munkatársa, aki szakmai tevékenységével kiemelkedően járult hozzá a meteorológia területén elért eredményekhez.
Kecskeméten tartották az Archenerg Klaszter 2024-es tisztújító ülését, ahol Prof. Dr. Bíró István, az SZTE Mérnöki Karának dékánja vette át a klaszter elnöki tisztségét. Az alelnöki pozíciók közül pedig egyet Dr. Nagy Gyula, az IKIKK Oktatás Modernizációs és Innovációs Klaszter Élethosszig Tartó Tanulás Fejlesztési Program vezetője és a Földrajzi és Földtudományi Intézet adjunktusa látja el.
151 ember vesztette életét és az akkori 75 ezer szegedi lakosból 60 ezer vált hajléktalanná, amikor 1879. március 12-én a Tisza elöntötte Szegedet. Európa minden részére eljutott a természeti katasztrófa híre, amely alapvetően megváltoztatta a térség lakóinak életét és az árvízvédelemmel kapcsolatos koncepciókat is. A szegedi nagyárvíz 145. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián, 2024. március 11-én a Szent-Györgyi Albert Agóra Dísztermében Szeged történetének legnagyobb természeti katasztrófájára emlékeztek a tudományos élet képviselői és az árvízvédelemben érintett szervezetek, intézmények, hatóságok, köztük az SZTE tudósai.
Tudják mi a közös a csiszolópapírban, a timföldben és a szent koronában? Az, hogy mindhárom tartalmaz alumínium-oxidot, pontosabban korundot. Ez a sokoldalú ásvány számos természetes és mesterséges formában megjelenik: a legismertebbek és leglátványosabbak a drágakő változatai, például a zafír és a rubin.
A riport annak járt utána, hogy mitől különleges a korund, melyet idén az Év ásványának is választottak, illetve a riportban az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék oktatói mesélnek a Koch Sándor Ásványgyűjteményról, valamint az ásványok Mohs-féle keménységéről.
Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték vizsgálni a tudósok. Maguk is meglepődtek az eredményeken, hogy milyen óriási szerepük van a tengeráramlásoknak az éghajlat alakulásában. Leállásuk dominóként döntené be a Föld további fontos éghajlati rendszereit. Modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy akár már ebben az évtizedben leállhat. Intézetünk munkatársa, Dr. Gál Tamás nyilatkozott a Novum-nak. A videó a hírre kattintva elérhető.
Az idei év a 100. évfordulókról szól. Intézetünk munkatársai rész vettek a PTE PRINZ 100 jubileumi eseményén március 5-én, ugyanis százéves a pécsi földrajzi felsőoktatás. Innen is gratulálunk nekik, hajrá földrajz!
Ugyanakkor, ezzel egy időben Intézetünk is 100 éves múltra tekint vissza. Ehhez kapcsolódóan pedig több esemény is megrendezésre kerül Szegeden. Például egy előadássorozat: minden hónap utolsó csütörtökén a résztvevők egy-egy 45 perces előadást hallgathatnak meg a nagy iskolateremtő geográfusokról, amelyeket a tanítványok tudományos munkásságáról szóló rövidebb előadások és műhelybeszélgetések követnek. Emellett megismerhetők lesznek a teljesség igénye nélkül az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének legújabb kutatási eredményei.
A Szegedi Tudományegyetem legkiválóbb szakértőinek részvételével megalakul Magyarország első olyan kutatócsoportja, amely egy adott régió, terület komplex vizsgálatát képes elvégezni, ezzel segítve a gazdasági szereplőket – elsősorban a borászokat – hogy terméküket tudományos alapokra helyezett módon állítsák elő és tökéletesen tudják pozícionálni a világpiacon.
Az első, online forduló után, - amelyben csaknem 1000 diák mérettette meg magát - kialakult a döntő 108 főből álló mezőnye a 13. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyen. A tanulmányi verseny páratlan népszerűségnek örvend a tanulók és felkészítő tanáraik körében. Mi a titka annak, hogy rekord számú, közel ezer tanuló jelentkezett a versenyre? Hogyan készülnek a szervezők a szegedi döntőre? Erről kérdeztük a kárpát-medencei megmérettetés szakmai vezetőjét, Dr. Szilassi Pétert, aki révén betekinthettünk a verseny kulisszatitkaiba is.
Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték el vizsgálni a tudósok és maguk is meglepődtek az eredményen. Az elmúlt bő egy év kutatásaira alapuló modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy leállása 2025-2095 között várható. Dr. Gál Tamás, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető docense magyarázta el, mi és miért várható a leállással kapcsolatban globálisan, illetve Európában.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitális gyűjteményében immár online is elérhető Dr. Szilassi Péter egyetemi docens földrajztankönyveket tartalmazó magángyűjteménye, mely az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézete, az MTA és a Berlini Humboldt Egyetem együttműködése révén került az online térbe. A közel száz tankönyv és tanári segédlet kiváló korrajz, egyben keresztmetszet a bolygónkon utóbbi 180 évben végbement társadalmi, gazdasági és környezeti változásokról.
Idén 13. alkalommal rendezi meg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézete a Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenyt. Az online fordulóra annyian jelentkeztek, mint a több mint egy évtizedes megmérettetés során korábban még soha. 478 csapat, vagyis 956 középiskolás vesz részt az első rostán, ahonnan a legjobbak a személyes jelenléttel megrendezett középdöntőbe jutnak.
A Szegedi Tudományegyetem gyűjteményében is megtalálható a korund (alumínium-oxid), amely a gyémánt után a legnagyobb keménységű ásvány. Az „Év fajai” programsorozathoz csatlakozva, a Magyarhoni Földtani Társulat, 2016-tól évente kihirdeti az „Év ásványa” cím nyertesét, ami a három jelöltből álló szavazás eredményeként 2024-ben a korund lett.
Az elmúlt hétvégén rendezték meg Szeged Első Közösségi Gyűlését, az SZTE Phoenix H2020-as projektje keretében, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata partnerségében és az Enrawell Consulting Kft. szervezésében.
A nagy érdeklődésre és az érintettek visszajelzéseire való tekintettel, a szervezők meghosszabbították a XIII. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyre való jelentkezés határidejét 2024. január 23-áig.
Éppen száz éve, 1924-ben alapították a Földrajzi Intézetet, a mai Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék és Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék elődjét a Szegedi Tudományegyetemen. Hetven éve folyamatosan, ugyanabban az épületben működik az Éghajlattani Tanszék is. Dr. Pál Molnár Elemérrel, az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet vezetőjével az intézet múltjáról, az oktatás és a tudományág fejlődéséről beszélgettünk.
A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének oktatóit, munkatársait, hazai és külföldi PhD-hallgatóit és vezetőit köszöntötte Dr. Pál-Molnár Elemér 2024. január 10-én. Az intézetvezető értékelte az elmúlt évet, vázolta a következő időszak kihívásait, majd állófogadás keretében folytatódott a rendezvény.
A távérzékelés, műholdas képek elemzésének területén világszínvonalat képvisel az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetnek Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratóriuma. A kutatócsoport vizsgálatai lehetővé teszik a haszonnövények hatékonyabb elemzését, tágabb időszakban is. A projekt együttműködő szakmai partnere a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
A 13. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlésről készített riportot az M5 televíziós csatorna Novum című műsora. A cikkben a link, amelyre kattintva megtekinthető az összefoglaló.
A Föld természeti erőforrásainak fenntartható használata, a területi tervezési kérdések megoldása, vagy a nagy felbontású felmérésekre vonatkozó kereslet a mindennapi élet számos területén követeli meg olyan technológiák használatát és integrálását, mint a távérzékelésen alapuló földmegfigyelés és képfeldolgozás, vagy a térbeliségre koncentráló adatbázis-kezelés és digitális térképészet. Éppen erre koncentrál az SZTE egyik új képzése, a geoinformatika mesterszak, amely ötvözi az informatika lehetőségeit a földtudományok sokszínűségével.
Mit tehet a földrajz és a földtudomány napjaink környezeti kihívásai ellen? Mitől is szép a társadalomföldrajz?
|
|
Képzéseink rendkívül gyakorlatközpontúak, számos terepgyakorlat segíti, hogy az elméletben elsajátított tudás a való életben is alkalmazható legyen.
A Földrajzi és Földtudományi Intézet hallgatói Európa 14 országában vehetnek részt részképzésben.
A Földrajzi és Földtudományi Intézet számos érdekes programot kínál az érdeklődő általános- és középiskolás diákoknak! A programok ingyenesek, de előzetes bejelentkezéshez kötöttek!
Mi a specializáció célja? Milyen képességekkel rendelkezik egy geológus? Mik a fontosabb tantárgyak? Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak?
Mi a specializáció célja? Milyen képességekkel rendelkezik egy táj- és környezetkutató geográfus? Mik a fontosabb tantárgyak? Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak?
Mi a képzés célja? Milyen képességre tesz szert, aki turizmus specializáción végez? Mi a képzés tartalma, milyen kurzusokon lehet résztvenni? Hol lehet elhelyezkedni a diploma megszerzése után? Miért válassz minket?
A Meteorológia specializáció 2016-ban indult. A BSc képzés során a közös földtudományi ismereteken felül a meteorológia tárgyköréhez elengedhetetlen matematikai, fizikai és programozási ismeretek szerepelnek a képzési programban. A specializáció fő tárgyai az időjárási és éghajlattani jelenségeket, azok észlelését, működésük fizikai leírását ismertetik.
Földtudományi alapszak (BSc)
Földtudomány mesterszak (MSc)
Mi a specializáció célja? Milyen képességekkel rendelkezik egy terület- és településfejlesztő geográfus? Mik a fontosabb tantárgyak? Milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak?